Alsópáhok Helyi Építési szabályzata 2016 évi módosítással, jelmagyarázattal

ALSÓPÁHOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2006.(V.30.) számú rendelete

ALSÓPÁHOK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1 (Módosításokkal egységes szerkezetben)

Alsópáhok község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1. §

(1) A rendelet területi hatálya Alsópáhok község teljes közigazgatási területére terjed ki. Vámosi ( Társa Bt. 010822 munkaszámú R-02/1-5, R-03/1-3, 010831 munkaszámú R-04, R-04/a, R-04/b, R-04/c számú tervei jelen rendelet mellékletét képezik, azzal együtt kezelendők.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.



(3) A rendelet személyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezőkre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. §

(1) A szabályozási terveken (továbbiakban: terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterületi határt, beépítésre szánt terület határát,
b) a szabályozási vonalat,
c) a területegységeket elválasztó vonalat,
d) a területi jellemzőket (közművesítettség szintje; szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), levegőtisztaság-védelmi- és zajvédelmi besorolás),
e) az övezeti határokat és jellemzőiket,
f) építési hely meghatározására vonatkozó elemeket:
     fa) építési vonalat,
     fb) építési hely határvonalait,
     fc) kijelölt oldalhatárt, melyhez az építési hely csatlakozik,
     fd) elő-, oldal- és hátsókert értékét,
g) a védőtávolságokat,
h) a telepítendő fasorokat,
i) a beültetési kötelezettségű területek határát,
j) az ökológiai hálózattal érintett egyéb terület és határát (V-3),
k) tájképvédelmi ill. tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területet (T-1),
l) felszíni szennyeződésre érzékeny területeket (SZ-1,2,3),
m) eróziónak fokozottan kitett területet (P-2),
n) repülőtér védőövezetét (I-1),
o) erdősítésre javasolt területet (E-2),
p) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényből (továbbiakban: BTSZ) átvett övezeteket az R-02/1-5, R-03/1-3, R-04/1-2 számú terv tartalmazza,
q) kilátásvédelemet,
r) bányászattal érintett területet,
s) csak vízrendezés után beépíthető területet, talajmechanikai szakvélemény szükséges,
t) telken belüli védőterület.2
(2) Irányadónak kell tekinteni:
a) az irányadó telekhatárt,
b) a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet,
c) Mk-1, Mk*-1 és MK-2 övezetekben az épület elhelyezési módját,
d) az övezeti határ a telekalakítási terv alapján kismértében (max ± 15 m) ill. egy kialakult telek mértékéig módosítható,



e) a telekalakítási tervek készítése során a telkek megközelítésére az övezeteken belül köz- vagy magánút létesíthető; ugyanakkor 10 m szabályozási szélesség alatti utak megszüntethetők, amennyiben a telkek megközelítése miatt nem szükségesek.
(3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.


A belterület, a beépítésre szánt terület határa

3. §

(1) A 428 hrsz-ú temető területének bővítésével, azzal azonosan változik a belterület, a beépítésre szánt terület határa.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottat kivéve a szabályozási terveken e rendelet 1. számú mellékletében szereplő rendeletekben meghatározott belterületi, beépítésre szánt területi határok kerültek jelölésre.


II. FEJEZET


AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


Engedélyhez kötött építési munkák, a kérelmek elbírálásának szabályai

4. §

(1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatosan a magasabb szintű jogszabályokban meghatározattak szerint engedélyhez, vagy egyéb feltételhez kötött építési munkák körét a Képviselőtestület nem bővíti.
(2) 3
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.




(4) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek
a) közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),
c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,
d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége
     biztosított, valamint
e) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.
(5) A település beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki.
(6) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) meglétes esetén lehet.
(7) A terveken jelölt helyeken az építés engedélyezésének feltételei:
a) felszíni vízrendezés (csapadékvíz-elvezetés és szükség szerinti feltöltés) elvégzése szükséges, továbbá
b) az építési engedély iránti kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
(8) E rendelet alkalmazásában teljes közművesítettségnek minősül:
a) a közüzemi villamos energia szolgáltatás,
b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
c) a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá
d) a közterületen nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.
(9) E rendelet alkalmazásában részleges közművesítettségnek minősül:
a) a közüzemi villamos energia szolgáltatás,
b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
c) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá
d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.


(10) E rendelet alkalmazásában hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn.
(11) E rendelet alkalmazásában közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.
(12) A rendelet hatálya alá tartozó területeken a vezetékes ivóvíz, villany, telefon, szennyvízcsatorna megépítése az érintett ingatlanok tulajdonosainak a feladata. A szilárd burkolatú út, csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás kiépítése az önkormányzat feladata, melynek költségeit 90 %-ban az érintett ingatlanok tulajdonosai viselik.
(13) Az épületek megközelítésére szolgáló utakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.
(14) A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni. Amennyiben a létesítmény oltóvíz igénye tűzcsapokról nem biztosítható, akkor kiegészítő vízvételi helyet (500 m-en belül állandó vízfolyás vagy tó; ill. tüzivíz tároló medence) kell létesíteni.
(15) A repülőtér védőövezetén (I-1) belül a légügyi szakhatóság hozzájárulásával szabad építményt elhelyezni.
(16) Kilátásvédelem: a terven jelölt helyeken a jelölt irányszögön belül az út koronaszintjét legfeljebb 1,0 m-rel meghaladó építmény és növényzet létesíthető.
(17) A bányászattal érintett területet a bányászat felhagyása után az engedélyezett rekultivációs terv szerint horgásztó célú vízgazdálkodási és horgászati célú különleges területként kell kialakítani.
(18) A terven jelölt, telken belüli beépítési kötelezettségű területet többszintes növényzettel kell kialakítani és fenntartani kertészeti terv alapján, melyet építési engedélyezési tervhez kell csatolni.
(19) Más intenzív kertészeti kultúrának kell tekinteni, ha a telek művelési ága az ingatlan-nyilvántartás szerinti termőföldnek minősül.
(20) Tilos mobil telefon átjátszóállomást létesíteni az általános iskola, az óvoda és orvosi rendelő elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 200 méteres távolságon belül.4









III. FEJEZET


TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

5. §5

(1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre osztottak:
a) falusias lakóterület,
b) településközpont vegyes terület,
c) központi vegyes terület,
d) üdülőházas és hétvégi házas terület,
e) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
f) rögzített funkciójú különleges területek.


Falusias lakóterület

6. §

(1) Az Lf jelű falusias lakóterület, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymagasságú helyi lakosságot szolgáló ill. a lakóterületet nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál, a zajos vendéglátó építményeket kivéve.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, amennyiben az övezeti előírások nem tiltják,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény,
h) mellék funkciójú épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik,
i) az OTÉK 43. §-a szerint helyezhető el lakókocsi és sátor.



(3) T – 0,5 – 40 – 10 – 1
    Lf/1  O-30/3,0-5,5-1000 jelű falusias lakó építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 16 m,
c) a beépítési mód: oldalhatáron álló; előkert min 5,0 m, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min. 6,0 m, az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m,
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
i) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
j) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
k) beépíthetőnek kell tekinteni azt a teleket, melynek minimális területe 800 m2, minimális szélessége ill. mélysége 14,0 m,
l) 6
m) az övezetben 25 m utcafronti telekszélesség alatt egy - legfeljebb 2 lakással rendelkező - lakóépület építhető,
n) az építési sáv mélysége maximum 60,0 m.
(4) T – 0,5 – 40 – 10 – 1
    Lf/2  O-30/3,0-5,5-800 jelű falusias lakó építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 800 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 16 m,
c) a beépítési mód: oldalhatáron álló; előkert min 5,0 m, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min. 6,0 m, az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m,
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4 .§ szerint,
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
i) a környezetterhelési besorolás 9. § és 12. § szerint,
j) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
k) beépíthetőnek kell tekinteni azt a teleket, melynek minimális területe 800 m2, minimális szélessége ill. mélysége 14,0 m,
l) 7
m) az övezetben 25 m utcafronti telekszélesség alatt egy - legfeljebb 2 lakással rendelkező - lakóépület építhető.



(5) T – 0,5 – 40 – 10 – 1
    Lf/3  SZ-30/3,0-5,5-800 jelű falusias lakó építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 800 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 16 m,
c) a beépítési mód: szabadon álló; előkert min 5,0 m, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min. 6,0 m, az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m,
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
i) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
j) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
k) beépíthetőnek kell tekinteni azt a teleket, melynek minimális területe 800 m2, minimális szélessége ill. mélysége 14,0 m,
l) 8
m) az övezetben 25 m utcafronti telekszélesség alatt egy - legfeljebb 2 lakással rendelkező - lakóépület építhető.


Településközpont vegyes terület

7. §

(1) A Vt jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló építmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakóterületre.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) sportépítmény,
e) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, ahol a gazdasági célú hasznosítás az elsődleges,
f) parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény; nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t összsúlynál nehezebb gépjárművek számára.




(4) T – 0,9 – 35 – 10 – 1
Vt  SZ-30/3,0-10,5-10000 jelű településközpont vegyes építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 40 m ,
c) a beépítési mód: szabadon álló; előkert min 5,0 m, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min. 11,0 m ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,5 m,
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 35 %,
i) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
j) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
k) 9


Központi vegyes terület

8. §

(1) A Vk jelű központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület,
b) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
c) sportépítmény,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület,
e) lakások, ha az övezeti előírások nem tiltják,
f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) A központi vegyes területen kivételesen elhelyezhető: üzemanyagtöltő állomás; lakóépület, ha az övezeti előírások nem tiltják. Nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t összsúlynál nehezebb gépjárművek számára.
(4) T – 0,7 – 40 – 10 – 1
    Vk/1  SZ-30/3,0-5,5
    Vk/1  SZ-30/3,0-7,5-3000 jelű központi vegyes építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 20 m ,
c) a beépítési mód: szabadonálló; előkert min 5,0 m, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min. 8,0 m ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,




d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m illeve 7,5m,
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4.§ szerint,
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
i) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
j) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
k) 10
(5) T – 0,6 – 30 – 10 – 1
    Vk/2  SZ-30/6,0-14,5-6000 jelű központi vegyes építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 6000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert és az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 6,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 14,5 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 30 %,
h) a környezetterhelési besorolás 19. § és 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) 11
k) területen lakás ideiglenes tartózkodásra és csak a gazdasági célú épülettel egybeépítve, a tulajdonos, használó és a személyzet számára létesíthető.
(6) T – 0,4 – 30 – 10 – 1
    Vk/3  SZ-30/4,5-6,0-3000 jelű központi vegyes építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 4,5 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 30 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) 12
k) a területen lakás ideiglenes tartózkodásra és csak a gazdasági célú épülettel egybeépítve a tulajdonos, használó és a személyzet számára létesíthető.



(7) T – 0,45 – 40 – 10 – 1
    Vk/4  SZ-30/6,0-10,5-10000 jelű központi vegyes építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 6,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,5 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) a területen az építési helyen belül indokolt esetben különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.
(8) T – 0,4 – 30 – 10 – 1
    Vk/5  SZ-30/6,0-10,5-10000 jelű központi vegyes építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 6,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,5 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 30 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) 13


Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

9. §

(1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.





(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági célú épülettel egybeépítve a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási és egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) sportépítmény,
f) a kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) T – 1,0 – 30 – 10 – 1
    Gksz  SZ-40/3,0-10,5-2000 jelű gazdasági építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,5 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 30 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) a területen mellékfunkciójú épületként csak garázs helyezhető el a főtömeggel egybe építve.
(4) T – 1,0 – 30 – 10 – 114
    Gksz-2 jelű gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató területen:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; az előkert minimális nagysága 7 m,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m,
f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 30 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) az övezet lakóterülettel közvetlenül határos részén (szabályozási tervlapon jelölve) a funkciók elválasztása érdekében legalább egy cserje- vagy fasor telepítése kötelező. A növénytelepítés megléte feltétele a telken kialakításra kerülő új épületek használatbavételi engedély kiadásának.




Üdülőházas és hétvégi házas területek15

9/A. §

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(2) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el. A területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(3) T – 40 – 1 – 2
ÜÜ  SZ/30/10,5-10000 jelű üdülőházas üdülőövezetben elsősorban idegenforgalmi szállásférőhelyeket tartalmazó üdülőépületek és kiszolgáló létesítményei (épületei, építményei) helyezhetők el, állandó lakás és (más) gazdasági tevékenység céljára épület nem létesíthető.
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert minimális távolsága az OTÉK szerint, az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,5 m,
e) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 40 %,
g) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
h) a terepszint alatti építmények: közmű-, és közlekedési alagút, gépészeti építmények, medence, földdel takart pince és teremgarázs, tó (kivéve: halastó),
i) a területen elhelyezhetők az övezeten belüli ellátást célzó kiszolgáló létesítmények: vendéglátó-, sport-, szórakoztató-, kulturális-, rekreációs-, gyógyászati-, közlekedési létesítmények, a turizmust szolgáló lóistálló kivételével állattartó épület nem helyezhető el.
(4) T – 60 – 1 – 2
HÜ  SZ/20/6/10000 jelű hétvégiházas üdülő övezetben kizárólag idegenforgalmi szállásférőhelyeket tartalmazó, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek és kiszolgáló létesítményei (épületei, építményei) helyezhetők el, állandó lakás és (más) gazdasági tevékenység céljára épület nem létesíthető. A HÜ* övezetben az építési hely érvényesíthetősége csak az elektromos távvezetékek áthelyezése után válik lehetővé.


a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2,
a) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert minimális távolsága az OTÉK szerint, az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %,
c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m,
d) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4 .§ szerint,
e) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 60 %,
f) a környezetterhelési besorolás 9. § és 12. § szerint,
g) a terepszint alatti építmények: közmű-, és közlekedési alagút, gépészeti építmények, medence, földdel takart pince, tó (kivéve: halastó),
h) a területen elhelyezhetők az övezeten belüli ellátást célzó kiszolgáló létesítmények: vendéglátó-, sport-, rekreációs-, közlekedési létesítmények, a turizmust kiszolgáló lóistálló kivitelével állattartó épület nem helyezhető el.


Rögzített funkciójú különleges területek

10. §

(1) A Ksp jelű sport célú különleges terület kizárólag sportpályák és kiszolgáló épületek helyezhetőek el a kijelölt építési helyen, beépítettség legfeljebb 15%; építménymagasság 3,0-10,5 m között, zöldfelület minimum 70 %.
(2) A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Beépítettség maximum 5 %, 2 m-nél magasabb kripta nem építhető. A temető bővítés területén belül 30 m-es fásított sávot kell a telekhatár mellett kialakítani.
(3) A Kh jelű horgászati célú különleges területen kizárólag a horgászatot kiszolgáló épületek helyezhetőek el a tőzegbányához létesített épületek felhasználásával, a horgásztó létesítéséhez a bánya rekultivációs tervei szerint kell eljárni, környezeti hatásvizsgálat szükséges.
(4) A Kb jelű bányászati célú különleges területen kizárólag a bányászatot szolgáló épületek helyezhetők el. A településen kizárólag a terven jelölt területeken engedélyezhető a bányanyitás. A bányaterületeket a bányászat megszűnése után az engedélyezett rekultivációs terveknek megfelelően kell rekultiválni.
(5) T – 0,25 – 50 – 10 – 1
Kü  SZ-8/3,0-7,5-50000 jelű turisztikai fejlesztést szolgáló különleges építési övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 50000 m2,
b) a beépítési mód: szabadon álló; előkert, oldalkert, hátsókert ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 8 %,
d) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
e) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m,


f) a beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség a 4. § szerint,
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 50 %,
h) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
i) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
j) az övezetben kizárólag vásárokat, kiállításokat, kongresszusokat, az egészségügyet (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) nagykiterjedésű sportolást, állat-, és növénykerteket szolgáló épületek helyezhetők el, lakás ideiglenes tartózkodásra és csak a gazdasági célú épülettel egybe építve, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára létesíthető, állandó lakás, valamint más gazdasági tevékenység céljára épület nem létesíthető,
k) a területen mellékfunkciójú épületként csak garázs helyezhető el a főtömeggel egybe építve.


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

11. §

(1) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.
(2) A beépítésre nem szánt területen 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(3) A 10 méternél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(4) A beépítésre nem szánt területek:
a) a közlekedési-, és közműelhelyezési területek,
b) zöldterületek (közparkok),
c) erdőterületek,
d) mezőgazdasági területek,
e) vízgazdálkodási területek,
f) rögzített funkciójú különleges területek.


Közlekedési-, és közműelhelyezési területek

12. §

(1) A közlekedési-, és közműelhelyezési területek tervezett közlekedési területek országos közút, helyi kiszolgáló utak és járdák csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei valamint közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.



(2) Az utak besorolását, szabályozási szélességét az R-9 sz. terv [út-közmű keresztszelvények] ill. a következő oldalakon található táblázat adja meg. A közutak jelölt védőtávolságán belüli területek (más besorolás hiányában) közlekedési területnek minősülnek és az OTÉK 26. § (3) pontja szerinti építmények létesíthetők. A védőtávolságon belül építmény csak a közútkezelő és közlekedési hatóság hozzájárulása esetén létesíthető.
(3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) árusítópavilon (mozgó árusítóhely létesítése),
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek),
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
e) szobor, díszkút elhelyezése,
f) távbeszélő fülke elhelyezése,
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás.
(5) A közművek területigénnyel járó létesítményeit általában közlekedési-, és közműelhelyezési területen kell elhelyezni.
(6) A közművek működése által megkövetelt védőterületeket a mindenkor érvényben lévő vonatkozó ágazati szabványokat kell figyelembe venni.


Zöldterületek (közparkok)

13. §

(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark).
(2) A zöldterületeket és a beültetési kötelezettségű területeket kertépítészeti terv alapján intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2–enként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.
(3) A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
(4) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.



(5) Az utcafásításokat kertészeti terv alapján meg kell valósítani. A 16 m-es ill. annál nagyobb szabályozási szélességű utaknál folyamatos kétoldali fasor telepítendő legalább 20 db fa/100 fm út, telepítési sűrűséggel. A 16 m-nél kisebb szélességű utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni, legalább 10 db/100 fm út, telepítési sűrűséggel. Az utcák fásításáról a Képviselőtestület gondoskodik.
(6) Közlekedésbiztonsági okok miatt fát ültetni csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad.
(7) A zöldterületek útburkolatait úgy kell kialakítani, hogy kerekes székkel is megközelíthetőek legyenek.
(8) A településkép megőrzése érdekében a főút mentén a lapos kőből szárazon rakott ill. habarcskötéssel épített kerítéseket, falakat védeni kell, szükség szerinti elbontásuk esetén lehetőleg ugyanebből az anyagból kell újat építeni.
(9) A zöldterületen az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.


Erdőterületek

14. §

(1) A meglévő és tervezett erdők védelmi célúak (védettek), látogatottságukat biztosítani kell. A meglévő erdő területeken:
a.) a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni;
b.) az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni;
c.) védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


Mezőgazdasági területek

15. §

(1) Az M-0 jelű mezőgazdasági övezetek az 1996. évi LIII. tv. szerinti lápterületek, nem beépíthető területek, itt építmény elhelyezése tilos, a területek kezelése a művelési ágnak és az élőhelynek megfelelően történhet, fenti törvény előírásainak betartása mellett.
(2) A beépítésre nem szánt területeken a telekalakítás tekintetében a BTSZ 8. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.



(3) Az Má-1 jelű mezőgazdasági övezetben - ha más övezet nem tiltja - szántóföldi művelés estén 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, beépített alapterület max. 0,1 % ill. 500 m2; gyep művelési ág estén 5 ha-nál nagyobb telken hagyományos, almos állattartó-, és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, beépített alapterület max 0,5 % ill. 400 m2. Szőlőműveléssel hasznosított területen - a BTSZ 45. § e) pontban foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakó funkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Az Má-2 jelű különleges mezőgazdaság övezetben a természeti értékek védelmének biztosításával sportolási célú golfpálya területe alakítható ki. A sportolási célú létesítmények kialakítása, üzemeltetési rendje (pl.: öntözés módja, vegyszerhasználat, trágyázás módja), a telepíthető növényfajok a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve és egyetértve alakítandók ki, valamint a magasabb szintű jogszabályokban előírt hatástanulmány illetve környezetvédelmi engedély szükséges. Golfpályától eltérő hasznosítás esetén az Má-2-es jelű övezetre rendezési tervmódosítás készítése szükséges.
a.) Az Má-2 övezet gyepterületként alakítható ki, ill. tartható fenn, a gyepterületek ligetes fásítása megengedett. Az Má-2-es övezetben épületek nem, kizárólag a golfhoz kötődő és azt szolgáló létesítmények alakíthatók ki.
b.) A kizárólagosan sportolási célú mezőgazdasági terület kerítéssel körülkeríthető. A kerítés legfeljebb 1,5 m magas drótfonatos kerítés lehet, a kerítés mindkét oldalán kizárólag őshonos cserjefajokból telepített, nem nyírott sövénnyel takarva. A kerítések kialakítása építési engedély alapján történhet. Az építési engedélyhez a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges.
(5) R – 0,05 – 90 – 10 – 1
    Mk-1  SZ-3/3,0-4,0-1500 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2,
b) a beépíthető legkisebb telekterület: 1500 m2,
c) legkisebb telekszélesség és mélység: 12 m,
d) a beépítési mód: szabadon álló; előkert a terven jelöltek szerint, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min 6,0 m ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint (az építési hatóság oldalhatáron álló elhelyezést is engedélyezhet, ha a szomszédos épületek között 6,0 m tűztávolság biztosítható),
e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %,
f) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
g) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m,
h) a legmagasabb homlokzat magassága sem haladhatja meg az 5,5 m-t,



i) a beépítés közművesítettségi feltétele: amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) meglétes esetén lehet,
j) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 90 %,
k) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
l) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
m) a területen a terület műveléséhez szükséges, huzamos tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület létesíthető,
n) kizárólag olyan művelt telek építhető be, melynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található,
o) a BTSZ övezeteit az R-04 terv jelöli, az előírásokat a 4. § tartalmazza.
(6) R – 0,05 – 90 – 10 – 1
Mk-1*  SZ-3/3,0-4,0-1500 jelű kertes mezőgazdasági övezetben az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területet a BTSZ szerinti T-1 övezet érinti.
(7) T – 0,05 – 90 – 10 – 1
    Mk-2  SZ-3/3,0-4,0-3000 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2,
b) legkisebb telekszélesség és mélység: 15 m,
c) beépíthető legkisebb telekterület: - lakóház esetén 3000 m2,
          - gazdasági épület esetén: 1500 m2,
d) a beépítési mód: szabadon álló; előkert a terven jelöltek szerint, oldalkert min. a megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos, hátsókert min 6,0 m ill. az építési hely határa a szabályozási terven jelöltek szerint (az építési hatóság oldalhatáron álló elhelyezést is engedélyezhet, ha a szomszédos épületek között 6,0 m tűztávolság biztosítható),
e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %,
f) az előírt legkisebb építménymagasság 3,0 m,
g) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m,
h) a legmagasabb homlokzat magassága sem haladhatja meg az 5,5 m-t,
i) a beépítés közművesítettségi feltétele: amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) meglétes esetén lehet,
j) a zöldfelület legkisebb mértéke: telekterülethez viszonyított 90 %,
k) a környezetterhelési besorolás a 19. § és a 23. § szerint,
l) a terepszint alatti építmények: közműalagút, medence, pince,
m) a területen a terület műveléséhez szükséges, huzamos tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, lakóépület létesíthető. A különböző rendeltetésű épületeket egy tömegben kell kialakítani.
n) kizárólag olyan művelt telek építhető be, melynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.


Vízgazdálkodási területek

16. §

(1) Az vízgazdálkodási célú területeken az OTÉK 30. §-a szerinti építmények helyezhetők el.


Rögzített funkciójú különleges területek

17. §

(1) A Kk jelű kemping célú különleges területen és Km jelű major célú különleges területen a rendelet hatáybalépésekor gyakorolt tevékenység folytatható. A meglévő épületek felújítása és a beépítettséget és az övezeten belül a rendelet hatálybalépésekor meglévő legmagasabb építménymagasságot nem növelő bővítése történhet. A Km területen mező-, erdőgazdasághoz és bányászathoz kapcsolódó építmények létesíthetők.


IV. FEJEZET


KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK


Általános előírások

18. §

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során be kell tartani a környezetvédelem előírásait.
(3) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez el kell végezni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.





Felszíni és felszín alatti vizek védelme

19. §

(1) A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. kezelésében lévő üzemen kívüli szennyvíztisztító telep megszüntetésével kapcsolatban környezetvédelmi tervet kell készíteni. A terv alapján, a hatályban lévő jogszabályok szerint kell a tevékenység felhagyásából származó környezeti veszélyeztetést megszüntetni.
(2) A keletkező szennyvizeket teljes közművesítés esetén a közműtervek szerinti megoldással, közcsatorna hálózattal a keszthelyi regionális szennyvíztisztítóra kell elszállítani, és ott ártalmatlanítani; közműpótló műtárgy nem létesíthető. Részleges közművesítés estén zárt, szigetelt gyűjtőmedence létesíthető, a rendszeres elszállításról gondoskodni kell engedélyezett ürítőhelyre.
(3) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő-területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
(4) A felszíni szennyeződésre érzékeny területekre a 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” előírásait kell betartani.
(5) A tőzegbánya rekultivációja horgásztó, melynek kialakítását és üzemeltetését a hatósági engedélyben foglaltak szerint kell elvégezni.
(6) Telken belüli védőterületen a csapadékvíz elvezetésre szolgáló árkok kialakítása és folyamatos karbantartása kötelező, építményt elhelyezni tilos, illetve terepalakítást csak a csapadékvíz elvezetésének biztosításával lehet.16


Levegőtisztaság-védelem

20. §

(1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet intézkedik. A rendelet szerint az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet meghatározza a zónák típusait. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete Alsópáhokot a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez hasonlóan azon területbe sorolja, a hol a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszön között lehet.
(2) Légszennyező forrás létesítése estén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaságvédelmi hatóságtól.



(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területre vonatkozó kibocsátási határértéket. A létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait.
(4) A külterületi barázdateknős szennyvízelhelyezést a lakóterületek fejlesztésével párhuzamosan meg kell szüntetni.
(5) A beépítésre szánt területek védőtávolsága 500 m a külterületi komposzt teleptől.
(6) Az erdei és a mezőgazdasági hulladéknak égetéssel történő megsemmisítését a 7/2001.(I.17) FVM rendelet szabályozza.


Az épített környezet védelme

21. §

(1) A műemlék épületet érintő építési munkák esetén a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Köv. tv.) 63. § (1) bek. alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) építésügyi hatóságként jár el. A műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő beavatkozások esetén a Köv. tv. 63. § (2) bek. b) pontja alapján a KÖH engedélyét kell kérni. Műemléki környezetben a Köv. tv. 63. § (4) bek. értelmében a KÖH szakhatóságként jár el.
(2) A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Köv. tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.
(3) A műemléki környezetben és a régészeti lelőhelyeken a telekalakítás során a KÖH szakhatóságként jár el.
(4) Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, földmunkával járó beruházás esetén – minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (Köv. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik (Köv. tv. 19. § (3) bek). „Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.
(5) Ismert régészeti lelőhelyek (terveken jelölve):
a) R-1 Kátyánhegy és közvetlen környéke, Hrsz: 398-454, 454/1-27, 1203-1214, 1252-1544/2, 02.
b) R-2 Paptag és Szivátszeg, Hrsz: 462/1, 462/2, 462/3, 725, 463/1, 463/2, 717; 035/12, 035/13, 035/14, 035/15, 035/16, 037, 038/1.
c) R-3 Nemesboldogasszonyfa, belterület Hrsz: 617-666, 0140/46-48, 0157/2, 0157/6, 0157/8, 0159.
d) R-4 Kövestető, Hrsz: 044/6-15, 046, 048/11-17.



e) R-5 Alsóhegy keleti lejtője, Hrsz: 279-295, 844, 848, 967-968, 982-999.
f) R-6 Kossuth L. utca, Hrsz: 235/2, 236, 238-240, 2064-2067, 2083-2092, 2101-2110, 2123.
g) R-7 Kis-sziget, Hrsz: 054/1-6, 055/14.
h) R-8 A lápos területből kb. 5 m-t kiemelkedő észak-dél irányú dombhát, Hrsz: 057/3, 057/8.
i) R-9 Gizella major, Hrsz:0134/2-4.
(6) Műemléki védettségű objektum: Római katolikus templom (Fő u.; 414 hrsz).
(7) Helyi védettségre javasolt objektumok, melyekről külön helyi rendeletben kell gondoskodni:
a) Római katolikus Kápolna (Nemesboldogasszonyfa; Nemesi út, 627 hrsz).
b) Volt Plébánia épület (Fő u. 120; 412/5 hrsz).
c) Lakóházak:
     ca) Fő u., 519 hrsz,
     cb) Fő u., 435 hrsz,
cc) Fő u., 434 hrsz
cd) Nemesboldogasszonyfa, Nemesi u., 624 hrsz.
d) Kőkeresztek és -szobrok:
     da) Fő u., 16 hrsz , Korpusz és Szűz Mária szobor,
     db) Fő u., 19 hrsz, Szt. Vendel szobor,
  dc) Fő u., 86 hrsz-ú lakóház előtt közterületen Korpusz,
  dd) Fő u., 154 hrsz-ú lakóház telkén Korpusz,
de) Fő u., 123 hrsz-ú lakóház előtt közt. Korpusz és Szűz Mária szobor,
df) Nemesboldogasszonyfa, Nemesi út, 665/3 hrsz-ú közt. Korpusz,
dg) Nemesboldogasszonyfa, Nemesi út, 625/1 hrsz-ú lakóház előtt közterületen Korpusz és Szűz Mária szobor,
dh) Nemesboldogasszonyfa, Nemesi út, 613 hrsz-ú telken Három alakos (Jézus, Mária, Szt. József) szobor.


Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

22. §

(1) A vegyes és a szelektív szilárd háztartási, a lom, a biológiailag lebomló zöld hulladékok ellenőrzött, szervezett gyűjtését, szállítását, ártalommentes elhelyezését a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján a ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (8798 Zalabér 3096/12 hrsz.) végzi.17
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, megsemmisítésre jogosultnak történő átadásról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.



Zaj és rezgés elleni védelem

23. §

(1) A BTSZ 15. §. b.) pontja szerint az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM számú együttes rendelet 1. számú mellékletének 1. sorszámú kategóriájában az üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt részére vonatkozó határértékeket kell teljesíteni Alsópáhok község teljes közigazgatási területén.
(2) Zajt illetve rezgést előidéző új berendezést, technológiát és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, valamint a területen építési munkát végezni hogy az a területre illetve létesítményre megállapított (zaj- és rezgésterhelési) határértéket ne haladja meg.
(3) A tervezett Keszthely, Alsópáhok, Hévíz, Felsőpáhok településeket elkerülő út megvalósulása esetén a beépítésre szánt területek közelében zajvédő falat kell létesíteni, melynek paramétereit az engedélyezési tervek keretében kell meghatározni. Az építési engedély kiadásának feltétele a zajszint csökkentés műszaki megoldásának dokumentálása.


Tájrendezés

24. §

(1) A tájrendezésre és a természetvédelemre vonatkozóan a 4. § és a 11. § is tartalmaz rendelkezést.
(2) A telkek területeinek övezeti előírásokban meghatározott zöldfelületi mutatója egyszintes növénytelepítésre vonatkozik.
(3) A zöldfelületi mutató által meghatározott minimális zöldfelületbe a tetőkertek és a homlokzati zöldfelületek is beszámíthatóak az OTÉK. irányelvei alapján.
(4) Állandó jellegű vízfelület (pl. dísztó) a zöldfelület számításánál 75 %-ban zöldfelületként veendő figyelembe.
(5) A szükség szerint kivágott fák törzsátmérőjének 100 %-osan megfelelő visszapótlásáról gondoskodni kell.
(6) A zöldterületek útburkolatait úgy kell kialakítani, hogy kerekes székkel is megközelíthetőek legyenek.







V. FEJEZET


A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK


Telekalakítás szabályai

25. §

(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.


Útépítési és közműépítési hozzájárulás

26. §

(1) Útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezhetők azok az ingatlantulajdonosok, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a Képviselőtestület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.


Építési korlátozás

27. §

(1) Az utak külterületi szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell betartani: az M76-os út; tervezett Keszthely, Alsópáhok, Hévíz, Felsőpáhok településeket elkerülő másodrendű főút; a 75-ös út; a 75-ös út korrigált szakasza mentén, 100,0-100,0 m; a 7332 és 7509 jelű utak mentén 50,0-50,0 m. A védőtávolságon belül építési tevékenységet végezni csak a közútkezelő hozzájárulásával és a közlekedési hatóság engedélyével szabad. Fenti területek (más szabályozás hiányában) közlekedési területnek minősülnek és az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el, az út tengelyétől az M76-os út esetén legalább 50 m-es, a másodrendű főutak esetén legalább 25 m-es levegőtisztaság-védelmi védőtávolsággal.



(2) A tervezett Keszthely, Alsópáhok Hévíz, Felsőpáhok településeket elkerülő másodrendű főút és a 75-ös út korrigált szakasza megvalósításának, mint közérdekű célnak kedvezményezettje a Zala Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (Zalaegerszeg Köztársaság u.1.).


VI. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1) Ez a rendelet 2006. június 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatálybalépésével egyidejűleg Alsópáhok község Önkormányzata Képviselőtestületének e rendelet 1. számú mellékletében szerepelő rendeletei hatályukat vesztik.




Alsópáhok, 2006. május 29.




P.H.




     Lázár László sk.                    Dr. Puskás László sk.
     polgármester                        jegyző



A rendelet kihirdetve 2006. május 30.



Dr. Puskás László sk.
          jegyző



1. számú melléklet

Hatályukat vesztő rendeletek


6/1983.(IX.23.)
Alsópáhok és Felsőpáhok községek zártkertjének rendezési előírásairól
1/1985.(I.25.)
Alsópáhok házhelyalakításának építési előírásai
5/1989.(VI.24.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól
3/1990.(V.26.)
Alsópáhok és Felsőpáhok külterületének általános rendezési terve
3/1992.(III.3.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet módosításáról
6/1992.(V.10.)
A Gizella majori építési törmeléklerakó igénybevételi díjának megállapításáról
4/1993.(V.13.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet kiegészítéséről
4/1994.(III.30.)
Sátorverő hely kijelölése
6/1995.(II.27.)
A Gizella majori építési törmeléklerakó igénybevételi díjának megállapításáról szóló 6/1992.(V.10.) sz. rendelet módosításáról
13/1995.(VII.14.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet módosításáról
14/1995.(VII.14.)
A helyi építési előírásokról Alsópáhok házhelyrendezési és házhely-alakítási tervéhez
15/1995.(VII.14.)
Alsópáhok és Felsőpáhok községek zártkertjének rendezési előírásairól szóló 6/1983.(IX.23.) sz. rendelet módosításáról
18/1995.(IX.11.)
Alsópáhok külterületének általános rendezési tervéről szóló 3/1990. (V.26.) sz. rendelet módosításáról
5/1996.(IV.25.)
A helyi építési előírásokról Alsópáhok házhelyrendezési és házhely-alakítási tervéhez
6/1996.(IV.25.)
A Gizella majori építési törmeléklerakó igénybevételi díjának megállapításáról szóló 6/1992.(V.10.) sz. rendelet módosításáról
13/1996.(XI.15.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet kiegészítéséről
8/1997.(IX.10.)
Alsópáhok általános rendezési terv részleges módosításának szabályozási előírásairól
9/1997.(IX.12.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet módosításáról
7/1998.(II.27.)
Alsópáhok község általános rendezési tervének községrendezési és szabályozási előírásairól szóló 5/1989.(VI.24.) sz. rendelet kiegészítéséről
8/1998.(II.27.)
Az alsópáhoki 0136/1-127, 0140/8-24 hrszú ingatlanok részletes rendezési tervéről
15/1999.(VII.22.)
A helyi építési szabályzatról
9/2000.(III.23.)
Szivátszeg településrész építési szabályzatáról
19/2000.(XI.20.)
Alsópáhok és Felsőpáhok zártkertjének rendezési előírásairól szóló 6/1983.(IX.23.) sz. rendelet módosításáról
9/2002.(VII.18.)
A helyi építési szabályzatról szóló 15/1999.(VII.22.) sz. rendelet módosításáról
9/2003.(VI.3.)
Alsópáhok község általános rendezési terv részleges módosításának szabályozási előírásairól szóló 8/1997.(IX.10.) sz. rendelet módosításáról
15/2003.(VII.8.)
Alsópáhok község általános rendezési terv részleges módosításának szabályozási előírásairól szóló 8/1997.(IX.10.) sz. rendelet módosításáról
22/2003.(X.22.)
Alsópáhok község általános rendezési terv részleges módosításának szabályozási előírásairól szóló 8/1997.IX.10.) sz. rendeletének módosításáról
1/2004.(II.3.)
Alsópáhok község általános rendezési terv részleges módosításának szabályozási előírásairól szóló 8/1997.(IX.10.) sz. rendeletének módosításáról szóló 15/2003.(VII.8.) sz. rendeletének módosításáról
17/2005.(XI.29.)
A helyi építési szabályzatról szóló 15/1999.(VII.22.) számú rendelet kiegészítéséről

1 A rendeletet a Képviselőtestület a 2006.05.29-én tartott ülésén fogadta el.
2 A pontot beiktatta a 8/2012.(V.11.) rendelet. Hatályos 2012.06.11-től.
3 A bekezdést hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.10-től.
4 Beiktatta a 17/2006.(XII.13.) sz. rendelet. Hatályos 2006. december 15-től.
5 A §-t módosította a 17/2007.(XI.14.) számú rendelet. Hatályos 2007.11.15-től.
6 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
7 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
8 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
9 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
10 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
11 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
12 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
13 A pontot hatályon kívül helyzet a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016.08.10-től.
14 A bekezdést beiktatta a 8/2012.(V.11.) rendelet. Hatályos 2012.06.11-től.
15 Az alcímet és a §-t beiktatta a 17/2007.(XI.14.) rendelet. Hatályos 2007. november 15-től.
16 A bekezdést beiktatta a 8/2012.(V.11.) rendelet. Hatályos 2012.06.11-től.
17 A bekezdést módosította a 6/2016.(VIII.5.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.10-től.
---------------

------------------------------------------------------------

---------------

------------------------------------------------------------

1



 

Kolping Hotel

Eseménynaptár

Október 2017
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5